Görgei Artúr hadvezér
(Toporc, ma Toporec, Szlovákia, 1818. január 30. – 1916. május 21.)

1818. január 30-án született Görgei Artúr, az 1848-49-es szabadságharc legtehetségesebb hadvezére, akit a világosi fegyverletétel után a bűnbak szerepére kárhoztattak.

Ősi magyar nemesi család sarja. A szabadságharc számos tisztjéhez hasonlóan a császári seregben kezdte meg pályafutását és 1842-re már huszár főhadnagyi rangig jutott. Három évvel később kilépett a szolgálatból és a prágai egyetem hallgatójaként vegyészetet tanult. Diplomáját éppen az 1848-as sorsfordító események előtt szerezte meg.

1848-ban bámulatosan gyors karriert futott be, júniusban még honvéd százados, novemberben már tábornok és a feldunai hadsereg parancsnoka volt. A téli hadjáratban megóvta seregét a megsemmisüléstől, majd hetekre elvonta az ellenség figyelmét a Tisza vonaláról.

Az 1849. áprilisi tavaszi hadjáratban a magyar hadsereg fővezéreként több ütközetben és csatában megverte, és a határig szorította vissza az ellenség főerejét, majd május 21-én bevette Buda várát.

Június közepén a Vág mentén, majd július első felében Komárom környékén próbálta megverni az ellenség főerőit. A július 2-i komáromi csatában súlyos, életveszélyes sebet kapott, ennek ellenére július közepén személyesen vezette hadseregét a többi haderővel való egyesülés felé. A július 15-30. közötti újabb felvidéki hadjáratban hetekre lekötötte az orosz főerőket, azonban az augusztus 9-i temesvári vereség után kénytelen volt előttük letenni a fegyvert. Az orosz cár követelésére kegyelmet kapott, de 1867-ig Karintiában, Klagenfurtba internálták. A hazai és a külföldi közvélemény egy része árulónak tekintette, ezt azonban a történeti kutatás megcáfolta. A kiegyezés után hazatért és Visegrádon, valamint Budapesten élt.

A Magyar Nemzeti Bank Görgei Artúr születésének 200. évfordulójára – egyben megemlékezve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójáról is – 10.000 forintos ezüst és 2.000 forintos színesfém emlékérmét bocsát ki azonos érmeképpel.
Az előoldalon Than Mór II. komáromi csatát ábrázoló festménye jelenik meg. A körgyűrűn belül, felső köriratban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legkiemelkedőbb ütközetei helyszíneinek (Isaszeg, Buda, Komárom, Vác) felsorolása olvasható.
A hátlapon látható Görgei félalakos ábrázolás egy dagerrotípia alapján készült. A portré hátterében mikroírással azon honvédek nevei olvashatók, akik 1884. november 23-án nyilatkozatban álltak ki a hadvezér mellett.
Az emlékérmét Szilos András tervezte.